Szükség van a PAN hazai elterjesztésére, mert a magyarországi adatok elkeserítők. Az 1995-2007 között, 8 európai országban végzett fölmérés, az Euroaspire I-II-III tanúsága szerint nálunk az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség ismert kockázati tényezői ma már gyakoribbak a hölgyek körében, mint az erősebb nem tagjaiban.
A dohányzás a koszorúér-betegség egyik, sokak esetében nehezen kiiktatható, de teljes mértékben megszüntethető kockázati tényezője. Ez a fiatal amerikai nők szempontjából már mind elhanyagolhatóbb szempont: az USA területén a dohányzás gyakorisága jelentősen csökkent. A munkahelyek válságos időben elsőként a cigarettázókat bocsájtják el, illetve a füstölő fiatalokat nem veszik föl a gyárba, hivatalba. Ez nem megkülönböztetés, csak egyszerű számítás: a dohányosok gyakrabban betegek és többször hiányoznak a munkahelyről. A magyar helyzet sokkal rosszabb: nálunk több fiatal lány kezd dohányozni, mint fiú!
Fontos kockázati tényező a magas vérnyomás. A hazai statisztikák szerint 41-50 éves korban már a férfiak és a nők csaknem egyharmada hipertóniás, de 51 éves kortól minden második magyarnak emelkedett a vérnyomása. Igen fontos, hogy 65 évtől fölfelé a nőkben a magas vérnyomás gyakoribb, mint férfiak között.
Hasonló gond a cukorbaj. Ez önmagában is betegség, de a koszorúér elmeszesedésének ugyancsak jelentős kockázati tényezője. A korosodó férfiak és nők között szintén azonos gyakoriságban észlelhető: minden tizedik idős ember lesz cukorbeteg!
A kórosan emelkedett vérzsír-szint felnőtt korban szintén gyakrabban figyelhető meg a gyengébb nem tagjai között, mint a férfitársadalomban. Nálunk az idősödő férfiak12.3 %-ának, a nők 14.8 %-ának vérében magas az LDL-, a „rossz” koleszterin szint. A kövérség is jellemzőbb a hölgyekre, mint az urakra.
Azt is régóta megfigyelték, hogy ezek a kockázati tényezők legtöbbször együtt jelennek meg. A kezdődő cukorbetegség igen gyakorta jár magas vérnyomással, kóros vérzsír szinttel és elhízással: ezt a jellegzetes kombinációt metabolikus tünetcsoportnak hívják: az életkor előrehaladásával ma már ez is gyakrabban látható a hölgyeknél.
Korábban még jellemző volt, hogy a szívbetegségek a nőknél idősebb korban jelentkeztek, mint a férfiaknál. Ma viszont mind több fiatal nő dolgozik olyan területen, ahol korábban csak férfiak voltak, sokan kerültek vezető pozicióba és ennek megfelelően elborítja őket is a munkahelyi, zaklató stress, vagyis a distress. Fiatal korban a női nemi hormonoknak éppen a koszorúér-betegség ellen védő hatást tulajdonítottak, de ma ezt a kedvező befolyást sokan eltúlzottnak tartják, viszont a még mindig ifjú hölgyek mind férfiasabb életmódja, életvitele azt jelenti, hogy az infarktus nem csak gyakoribbá válik, de kockázata is előbbre tolódik.
Ennek a veszélyét még az is fokozza, hogy a nők szívrohama nem ritkán furcsa, nem az infarktusra jellemző, szokatlan tünetekkel jár. Ezt néha nem csak a beteg nem ismeri fel, de az orvos sem szívpanaszra gondol, ezért világszerte megfigyelték, hogy a szívbeteg nőket a kórházban később kezdik erélyesen kezelni és nem is kapják meg azt az ellátást, mint a férfiak, főleg azért, mert tüneteiket, panaszaikat a régebbi elképzelések alapján a doktorok sem veszik komolyan.
