kardiovaszkuláris kutatás
Kutatás

Tények a nőkről és a kardiovaszkuláris kutatásokról

A nemi különbségekkel és kardiovaszkuláris betegségekkel kapcsolatban számos sürgős probléma merül fel. Alább a “Riadó a nők szívéért” (Red Alert for Women’s Hearts) jelentés legfontosabb adatait közöljük, amelyek különös jelentőséggel bírnak azon szervezetek számára, amelyek szeretnék e problémákra irányítani a figyelmet, akár a nagyközönség, akár az egészségügyi szakemberek körében.

Nőkön végzett tudományos kutatások

  • Annak ellenére, hogy kardiovaszkuláris klinikai vizsgálatokban részt vevő nők száma és aránya növekszik, a nők továbbra is alulreprezentáltak, különösen a koleszterinszint csökkentő terápia, ischaemiás szívbetegség és szívelégtelenség szakterületén, ami befolyásolhatja az alcsoportok eredményeinek elemzését
  • A klinikai vizsgálatok és a kardiovaszkuláris betegségek metaelemzései nem jelzik, hogy a beavatkozások szignifikánsan kevésbé hatékonyak lennének a nőkben a férfiakhoz képest, bár a vizsgálatok 50%-a nem elemezte az eredményeket nemekre bontva. Egyes terápiák esetén arra utaló jelek is vannak, hogy azok nőkben hatékonyabbak, mint férfiakban, például a reszinkronizációs kezelés szívelégtelenség esetén, vagy a trombolízis ischaemiás stroke-ot követően.

Kardiovaszkuláris kockázatok nőkben

  • A kardiovaszkuláris betegségek a nők morbiditásának és mortalitásának leggyakoribb okai a világ nagy részén, nagyobb mértékben, mint a csontritkulás és a rák együtt véve.
  • A kardiovaszkuláris kockázati tényezők azonosítása és kontrollja alkotja egy preventív stratégia kialakításának az alapját. Sajnos a nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel ismerik fel a kockázati tényezőket, és vesznek részt szűrőprogramokon.

Dohányzás

  • A kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás magasabb a dohányzó nők körében, mint a dohányzó férfiak között, még más kockázati tényezők figyelembevétele esetén is. Kimutatták, hogy a nők gyorsabban metabolizálják a nikotint a férfiaknál, különösen, ha fogamzásgátló tablettát szednek. A dohányzás és a fogamzásgátló tabletták szinergikus hatással vannak a kardiovaszkuláris betegségek kockázatára.

Magas vérnyomás

  • A vizsgálatok nem mutatnak jelentős különbséget a férfiak és a nők között (kivéve a terhesség során, lásd alább)

Diabétesz és metabolikus szindróma

  • A diabéteszes nők körében, függetlenül a menopauzás állapottól, 4-6-szor magasabb a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata, míg a diabéteszes férfiak esetén a kockázat csak 2-3-szor nagyobb.
  • A diabéteszes nők kilátásai rosszabbak a szívinfarktus szempontjából, és magasabb az elhalálozás kockázata kardiovaszkuláris betegségek következtében, mint a diabéteszes férfiaknál.
  • A metabolikus szindróma előfordulása mindkét nemnél növekszik, de különösen a fiatal nők körében nőtt meg, ahol ennek fő oka az elhízás.

Koleszterin

  • A kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára vonatkozó európai irányelvek statin kezelést javasolnak a férfiak és nők számára koszorúér- vagy cerebrovaszkuláris eseményt követően, és a primer prevencióban azon férfiak és nők számára, akiknek magas az LDL koleszterin szintje, vagy magas a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, pl. diabétesz miatt.

Aszpirin

  • Aszpirin a szekunder prevencióban: az aszpirin a koszorúér problémák és az összesített stroke előfordulás csökkenéséhez vezet, ugyanakkor nem szignifikáns növekedést okoz a vérzéses stroke előfordulásában. E hatások hasonlóak férfiakban és nőkben, és minden irányelv javasolja az aszpirin használatát ischaemiás szívbetegségben, cerebrovaszkuláris betegségben vagy perifériás artériás betegségben szenvedő betegeknél.
  • A tünetmentes személyek primer prevenciója terén további kutatás szükséges.

Ischaemiás szívbetegség

  • Mivel a koszorúér-betegség a nőkben későbbi életkorban alakul ki, mint férfiakban, egy szívinfarktus tüneteit más betegségek elfedhetik. Ezenkívül nőkben gyakoribb a néma ischaemia és a fel nem ismert szívinfarktus előfordulása, mint férfiakban.
  • Kimutatták, hogy egyes diagnosztikus tesztek és eljárások kevésbé pontosak nőkben, ezért előfordulhat, hogy az orvosok nem használják ezeket, ami egyes nőknél megakadályozza a koszorúér-betegség felismerését, és a diagnózis késése miatt súlyosabb következményekhez vezethet.
  • Gyakori klinikai probléma nőknél, hogy a klinikai eredmények ischaemiára utalnak, de az angiográfia nem mutat ki obstruktív koszorúér-betegséget, és ezen esetekben fokozott a kardiovaszkuláris események előfordulásának kockázata a tünetmentes nőkhöz képest.
  • A nőkön kisebb eséllyel végeznek nem-invazív teszteket és koszorúér-angiográfiát.
  • A thrombocytagátló és statin terápiát jelentősen kevesebb nőnél alkalmazzák, mint ahány férfinál, mind a kezdeti értékelésnél, mind az azt követő 1 éves időszakon belül, még azon esetekben is, ahol a koszorúér-betegség meglétét igazolták.
  • A felismert koszorúér-betegségben szenvedő nők kisebb valószínűséggel esnek át revaszkularizáción, mint a hasonló betegségben szenvedő férfiak, és kétszer akkora valószínűséggel haláloztak el, vagy estek át nem halálos kimenetelű szívinfarktuson az 1 éves utánkövetési időszak alatt, még az életkor, pitvari abnormalitás, a koszorúér-betegség súlyossága és a diabétesz figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.

Koszorúér revaszkularizáció

  • A perkután revaszkularizáció (PCI), továbbá az új antitrombotikus szerek használata kiegészítő terápiaként és a restenosis csökkentése a gyógyszerkibocsátó stentek használatával, férfiaknál és nőknél hasonló sikerességi arányt mutat.
  • A nők a férfiakhoz képest kisebb arányban kapnak GP IIb/IIIa inhibitor kezelést; mindazonáltal számos vizsgálat jelentett több nemkívánatos mellékhatást nőkben, különösen azoknál, akiknél alacsonyabb a kockázat. A nőknél gyakoribb a vérzés a férfiakhoz képest, függetlenül attól, hogy kapnak-e GP IIb/IIIa inhibitor kezelést. Mivel a túlzott gyógyszeradagolás nőknél gyakrabban fordul elő, feltételezhető, hogy e nemhez kapcsolódó kockázati különbség a vérzés terén az esetek negyedében elkerülhető.

Szívelégtelenség

  • Fiatalabb korban több férfi szenved szívelégtelenségben, de 75 éves kor felett ennek fordítottja igaz, a szívelégtelenség több nőt érint, különösen normális bal kamrai ejekció mellett. A várható élettartam növekedése miatt, amely a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, a jövőben várhatóan növekedni fog a szívelégtelenségben szenvedő idősebb nők aránya.
  • A szívelégtelenségben szenvedő nőket ritkábban vizsgálják ki és kezelik evidence based (tényekkel alátámasztott) gyógyszerekkel, még az életkor és a fontosabb klinikai jellemzők figyelembevételével végzett korrekciók esetén is.

Terhesség

  • A korábban gesztációs hypertóniában szenvedő nők számára megnövekszik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata életük későbbi szakaszában.
  • A gesztációs diabéteszben szenvedő nők számára magasabb a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázata a normoglikémiás terhességen áteső nőkhöz képest.
  • Az Európai Kardiológiai Társaság akut és krónikus szívelégtelenség diagnózisára és kezelésére vonatkozó 2008-as irányelvei tartalmaznak javaslatokat a terhességgel kapcsolatban, megállapítva, hogy ez az állapot a szívelégtelenség súlyosbodásához vezethet a vértérfogat és a perctérfogat növekedése, illetve az extravascularis folyadék mennyiségének jelentős növekedése révén. Fontos tényező az is, hogy számos szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszer a terhesség során ellenjavallt.

Pitvarfibrilláció

  • A pitvarfibrilláció hosszú távon a stroke, szívelégtelenség és általános halálozás fokozott kockázatával jár, különösen a nők között. Az Európai Kardiológiai Társaság pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelésére vonatkozó 2006-os irányelvei kitérnek a nemi különbségekre is. A dokumentum megállapítja, hogy a női nem kiegészítő kockázati tényező a stroke szempontjából, különösen a 75 évnél idősebb betegek esetén és antitrombotikus terápiát javasol aszpirinnel vagy egy K-vitamin antagonistával a tromboembólia megelőzése érdekében. Emellett a női nem kockázati tényező a paroxizmális pitvarfibrilláció és a gyógyszerek okozta kamrai arrythmia gyakori előfordulása szempontjából is.

Stroke

  • A stroke-ok körülbelül 20%-a nem magyarázható a hagyományos kockázati tényezőkkel, és egyes elméletek szerint genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az ischaemiás stroke örökölhetősége női vonalon nagyobb, mint férfi vonalon, függetlenül a hagyományos vaszkuláris kockázati tényezőktől.
  • A nemi különbségek kimutathatók a stroke klinikai megnyilvánulásában és kimenetelében. A nők az akut fázisban jelentősen nagyobb mértékű mozgássérültséget szenvednek el a stroke-ot követő 3 – 6 hónapos időszakban, és 3,5-szer nagyobb eséllyel szorulnak intézeti kezelésre. Ezek az eredmények alátámasztják a nemi különbségek meglétét olyan adatok szempontjából, mint a stroke előfordulása, a stroke kockázata az élettartam során, az életkor az első stroke idején, stroke utáni mozgásképtelenség és intézeti kezelés szükségességének aránya.
  • Kimutatták, hogy léteznek nemi különbségek az akut stroke klinikai kezelése terén is. Egy 7 európai országban végzett multicentrikus vizsgálat kimutatta, hogy akut cerebrovaszkuláris eseményt követően, nőkön szignifikánsan ritkábban végeztek agyi képalkotó vizsgálatot, Doppler-vizsgálatot, echokardiogram vagy angiográfiás vizsgálatot, mint a férfi betegeken. Ezenkívül, vannak arra vonatkozó bizonyítékok is, hogy a nők, különösen idősebb korban, kisebb eséllyel kapnak lipidszint csökkentő és antitrombotikus gyógyszereket a stroke szekunder prevenciója céljából.

Az ischaemiás stroke trombolitikus terápiája

  • A trombolitikus terápia az egyetlen jóváhagyott beavatkozás akut ischaemiás stroke esetén. Egy metaelemzés kimutatta, hogy a nők esetén ez a terápia hatékonyabb, mint férfiak esetén. Mindazonáltal, a trombolitikus terápia fokozott hatékonysága ellenére, azon nők aránya, akik nem kapnak trombolitikus terápiát akut ischaemiás stroke-ot követően, magasabb, mint a férfiaké.
  • A trombolitikus terápiát stroke-ot követően a tünetek jelentkezését követő 3-4,5 órában kell megkezdeni, mivel ezen időszak után a vérzések kockázata meghaladja a kezelés előnyeit. Azon nők aránya, akik eljutnak a kórházba ezen időszak alatt alacsonyabb, mint a férfiaké, és ez a megfigyelés részben megmagyarázhatja, hogy miért részesülnek a nők ritkábban trombolitikus terápiában.

Még szintén kedvelheted...