A lőttbeton története és előnyei az építőiparban a 19. század végére nyúlik vissza. A lőttbetont először Joseph Aspdin szabadalmaztatta Angliában 1824-ben, és habarcsréteg kialakítására használták a tégla- és kőfalak között.
A huszadik század elején lőttbetont használtak alagút építésére a Mont Cenis vasútvonalon Franciaország és Olaszország között. Ez volt a lőttbeton első kereskedelmi alkalmazása. Azóta széles körben használják az építőiparban.
A sörétbeton a beton speciális formája, amelyet nagy sebességgel, általában tömlőn és fúvókán keresztül vetítenek a felületre. A lőttbeton egy száraz keverék, amelyet a levegő és a víz ereje összenyom, így sűrű és tartós anyag jön létre. Ezt az anyagot üreg kitöltésére használják, és tetszőleges formára alakítható.
A lőttbetonnak számos előnye van. Gyorsan és egyszerűen telepíthető, emellett rendkívül erős és tartós. Ellenáll a víznek és a tűznek is, így ideális azokon a területeken, ahol ezek a feltételek valószínűleg előfordulnak. Ezenkívül a sörétbeton használható belső és külső felületeken is, így sokkal sokoldalúbb megoldást kínál, mint a hagyományos beton vagy habarcs.
Számos előnye miatt széles körben használják az építőiparban, különösen alagutak, hidak és támfalak építésénél. Óriási szilárdsága és tartóssága ideális választássá teszi az ilyen típusú alkalmazásokhoz, gyors beépítési ideje pedig költséghatékony megoldássá teszi. Az ipari emberek számára fontos megérteni a történetét, előnyeit és különféle alkalmazásait. Számos előnyével és sokoldalúságával a nagyszerű választás számos építési projekthez.
