A gyerekek szeretnek mozogni, játszani, a kertben, parkban bogarászni, jót is tesz nekik, ha szocializálódhatnak a játszótereken, ha a különböző készségfejlesztő játékokkal bíbelődhetnek. Bár nagyon sok olyan elem van egy modern Európai Uniós szabványnak megfelelő játszótéren, mely tényleg segít nekik mondjuk a testi fejlődésükben: ilyenek mondjuk a mászókák, a függeszkedők, az egyensúly és izomfejlesztő játékok.
Olyanok is vannak, mint mondjuk a zenei érzéket fejlesztő játékok, amilyenek mondjuk a kültéri hangszerek, de a gyerekek kedvencei mégis csak a gyorsasághoz és az élményhez köthető darabok.
A fő kedvenc továbbra is a hinta és a csúszda. Ezeket az elemeket nincs olyan gyerek, aki ne szeretné, hiszen a gyerekek természetüknél fogva keresik a kihívásokat, az izgalmat, az olyan helyzeteket, amikor valami megszokottól szokatlan történik, mivel így tudnak tanulni. Bár ők ezt így nem tudatosítják magukban.
Tudat alatt vonzódnak az olyan helyzetekhez, amelyek fejlesztik őket és bár a fentiekben kifejeztük, hogy a csúszda nem épp az az eszköz, ami tanít – de tulajdonképpen mégis olyan eszköz ez, ami titkon fejleszti a gyerekek bizonyos izomcsoportjait.
Kevesen tudják, hogy amiatt, hogy a csúszda használata közben nem a szokványos testhelyzetben van az ember, ezért olyan izomcsoportokat és testfunkciókat kénytelen megmozgatni, melyeket szinte soha máskor nem használ. Bár a csúszdázás nem minősül sportnak, de ha fel kell mászni egy lépcsőn a starthelyre, akkor mégis csak megmozgatja a gyerekeket, nem csak a lecsúszás közben, hanem az oda vezető út során is.
